Egy támogatott projekt megvalósulása és finanszírozása: Informatikai projektek megvalósítása a magyar közigazgatásban a 2007-2013 programozási időszakban

Bartha Diána Egy támogatott projekt megvalósulása és finanszírozása: Informatikai projektek megvalósítása a magyar közigazgatásban a 2007-2013 programozási időszakban. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[img] PDF
Szakdolgozat_BarthaDiana_PSZK_2016.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett főiskolai IP címekről nyitható meg

Download (1121Kb)

Absztrakt (kivonat)

Az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészítésével Magyarország számára számos lehetőség nyílt az Európai uniós források felhasználása terén. Az 1999. márciusi berlini csúcson született döntés alapján már a csatlakozás előtt is részesülhettek támogatásban az Európai Unió tagjelölt országai. Így részesülhetett támogatásban Magyarország már a 2004-es csatlakozását megelőzően számos program keretén belül. Ezek fő csoportját az Előcsatlakozási Alapok képezték. Az előbb említettek alapján Magyarország számára ezen alapok a csatlakozás időpontjáig voltak elérhetőek. A csatlakozni kívánó országok részére az ISPA (Csatlakozást Megelőző Struktúrapolitikai Eszköz), a SAPARD (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Speciális Előcsatlakozási Program) és a PHARE (Csatlakozási Partnerség és a Közösségi Vívmányok Átvételének Nemzeti Programja), mint előcsatlakozási programok álltak rendelkezésre. Utóbbi volt a mai pályázati rendszer előfutára, melynek keretén belül kiépült a mai pályázati rendszer, valamint az azt kiszolgáló informatikai háttér alapjai is ebben az időszakban kerültek megteremtésre. A Phare-program keretében 2005. november 30-ig (az utolsó szerződéskötési határidőig) közel 1.42 milliárd euró összegben került aláírásra Támogatási Szerződés. A Phare-program megvalósításával párhuzamosan a Strukturális Alapok általános szabályozásáról szóló 1260/1999/EK tanácsi rendelet értelmében megkezdődött az 1. célkitűzés hatálya alá tartozó hátrányos régiók fejlesztésére, felzárkóztatására a Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozása. Ehhez kapcsolódó projektek megvalósítására 2000-2006 között kerülhetett sor más EU-s országokban, Magyarország ugyanis csak a 2004. májusi csatlakozást követően szerzett jogot a támogatások felhasználására. A Nemzeti Fejlesztési Terv (továbbiakban: NFT) megvalósítása közben, 2006. decembertől az 1083/2006/EK rendelet szabályozásában már megkezdődött az újabb programozási időszak célkitűzéseinek, alapjainak, projektjeinek meghatározása, mely II. Nemzeti Fejlesztési Terv vagy a többek által ismert Új Magyarország Fejlesztési Terv (továbbiakban: ÚMFT) nevet kapta. Az ÚMFT alapján megkezdődtek a projekt előkészítések, azonban a 2010-es kormányváltás után az előző kormány javaslataival szakító, azonban a korábbi célokkal nagyban egyező új fejlesztési program került kidolgozásra, mely az Új Széchenyi Terv (továbbiakban ÚSZT) néven valósította meg a 2007-2013 programozási időszak projektjeit. A 1083/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezésével és a 1303/2013/EU rendelet 2013. decemberi megjelenésével pedig kezdetét vette a 2014-2020 programozási időszak projektjeinek előkészítése, mely a Széchenyi 2020 elnevezést viseli. Az első uniós pályázatok megjelenése óta több ezer milliárd forintnyi támogatás kerül kifizetésre Magyarországon, melynek gazdasági hatása nem elhanyagolható. Az addicionalitásból, az árfolyamváltozásból valamint a kifizetett késedelmi kamatokból eredő „többletköltségek” miatt az EU-s pályázatok nagy terhet rónak az állam költségvetésére. Ezen felül a pályázatok megvalósítása során a Kedvezményezettek számára is jelentős többletkiadást rónak az EU-s támogatások, melyek megtérülése csak hosszútávon mérhető. Mindezzel együtt szükséges lehet azonban megvizsgálni, hogy a kiadásokon felül milyen pluszt, milyen többletet jelentettek ezek a pénzek az országnak, hogyan tudtunk profitálni a több ezer milliárdnyi forrásból, hogyan hatott ez a jelentős mennyiségű forrás az egyik legfontosabb gazdasági mutatóra, a GDP-re. A GDP növekedése a különböző tanulmányok, felmérések alapján alig haladja meg a 8%-ot. Ennek hátterében számos ok állhat: kedvezőtlen adósságpálya, nem hatékony pályázati rendszer, az import növelése és nem elhanyagolható ok a K+F-re fordított kevés forrás. A gazdasági mutatók változása mellett nem elhanyagolható a mai magyar társadalom egyik kulcskérdésre – a foglalkoztatásra – gyakorolt hatás vizsgálata sem. Felmérések szerint a támogatások pozitívan befolyásolták a munkanélküliség arányát, ugyanis több mint kétszázezer munkavállaló számára került biztosításra munkahely.

Magyar cím

Egy támogatott projekt megvalósulása és finanszírozása Informatikai projektek megvalósítása a magyar közigazgatásban a 2007-2013 programozási időszakban

Angol cím

Implementation and financing of a supported project IT projects implementation in the Hungarian public administration in the programming period 2007-2013

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Intézeti Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és Számvitel (távoktatás)

Belső konzulens(ek)

Belső konzulens neveBeosztás, tudományos fokozat, intézményEmail
Csoma RóbertPénzügy tanár, PSZKCsoma.Robert@uni-bge.hu

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: Az Európai Unió támogatási rendszere, EU pályázatok, közigazgatás
Felhasználói azonosító szám (ID): Bartha Diána
Dátum: 2016. Máj. 18. 12:07
Utolsó módosítás: 2016. Máj. 18. 12:07

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet